A szászcsávási énekkar 1837-ben idősebb Belle József tanítómester vezetésével gyakorolt. Sorra alakultak az énekkarok: 1856-ban a Kolozsvári Népdalnokok, 1867-ben a Kolozsvári Dalkör, 1852-ben a Lugosi Magyar Énekkar, 1856-ban a Bukaresti Magyar Dalárda, 1863-ban a híres Brassai Magyar Dalárda, 1868-ban a Székelyudvarhelyi Székely Dalegylet, 1872-ben a Kolozsvári Iparos Egylet Dalköre, a Besztercei Magyar Iparosok Dalköre; 1876-ban a Magyarfenesi Férfi Dalárda, 1882-ben a Kolozsvár – Hidelvi Földészek Férfikara, 1888-ban a Tordaszentlászlói Ifjúsági Dalkör. Utóbbiak a Tordán tartott EMKE közgyűlésen 1894-ben szerepeltek. Aradon 1867-ben megalakult Országos Magyar Daláregyesület és meghívta soraiba a tordaszentlászlóiakat. 1971–72 között Almási István népzenetudós főiskolai tanár vezette a tordaszentlászlóiak énekkarát. 1988-ban a száz éves jubileumát ünneplő férfikórus köszöntésére alakult a Tordaszentlászlói Nőikar, vezetését az akkor nyugalomba vonult Guttman Mihály karnagy vállalta el. Idén 19. alkalommal rendezik meg június 28-án a tordaszentlászlói kórustalálkozót. /Guttman Mihály: 120 éves a tordaszentlászlói kórusmozgalom . = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2009. december 8.
A sepsiszentgyörgyi Szabó–Asztalos–Lakatos és Építészek Egyesített Szövetsége 1907. augusztus 4-én értesült, hogy a városba érkezik a Bukaresti Magyar Dalárda. Az állomásra kivonulva zászlókkal várták a dalárdát. A Bukaresti Magyar Dalárda tagjai iparosemberek voltak, akik a Székelyföldről vándoroltak a román fővárosba. Napjainkban az idegen országokba elvándoroltak dalárdája már nem tér vissza, az alkalmi munkára kivándorlók nem alkotnak erős közösséget, mint száz évvel ezelőtt Bukarestben. /Józsa Lajos: A Bukaresti Magyar Dalárda Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
